TANDEM, n. o. – Tudatosan a minőségi életért!

Annyira szépséges, inspiráló,vicces és izgalmas, hogy a napokban két témára cuppanva az egész vezetőség a virtuális irodában dolgozik, hogy nyomot kell hagynia ennek. Úgy döntöttem a blogon lépem meg ezt a lenyomatot.
Jó veletek együtt dolgozni még így kilométeres távolságból is, jó példa ez arra, hogy korlátok csak a fejünkben léteznek. Pozitívba fordítva, ha a fejünkben megszüntetjük őket, nincs semmi korlát, nincs lehetetlen. Namaste

Amikor ezt a bejegyzést írom, úgy érzem magam valahogy, mintha a 2010-et bemutató filmünk DVD-jére szerkeszteném a “kimaradt jelenetek” kategóriát.
A visszatekintőink megírása óta történt ugyanis néhány fontos dolog, amire büszke vagyok és szeretném ezeket megosztani.
Hálás vagyok az életnek azért, hogy az elmúlt két hétben annyi minőségi időt tudtunk együtt tölteni baráti minőségben is, amennyit. Hogy velem ünnepeltétek a sorsfordító 28. szülinapomat, hogy utaztunk együtt téli tájakon, hogy megteremtettük magunknak a karácsony-ünneplő együttlétet, ittunk együtt krémlikőrt, adtunk fontos ajándékokat és ringattuk közösen Áront Kispál-számokat énekelve. És hogy van valakink, aki azt mondta, hogy az ő 2010-es évében a TANDEM volt a legjobb dolog.
Számomra kicsit az egymáshoz-közelélős időszakunk előképe volt ez az elmúlt két hét, és sok erőt ad 2011 kezdéséhez.
Nagyon köszönöm!

Ez is elérkezett: az év utolsó napja. Az utolsó két kérdéssel mi is végleg búcsút intünk 2010-nek és szeretettel, kíváncsian és bizakodva tekintünk 2011 felé.
Fergeteges szilveszteri bulit és eseménydús új esztendőt kívánunk Mindenkinek!

(tovább…)

Elgondolkodtatok már rajta, hogy melyik napot ismételnétek meg a legszívesebben az elmúlt 365-ből? Vagy hogy mi az a három legjobb dolog, ami 2010-ben történt veletek ? Esetleg azon, hogy mit tanított meg veletek ez az esztendő? Ha még nem, tovább után itt a vissza nem térő alkalom!

(tovább…)

A TANDEM-es élmények felidézése után evezzünk át a privát élet vizeibe, s keressük meg 2010 legjeit: azokat a könyveket, filmeket és dalokat, amelyek idén a legközelebb álltak hozzánk.

(tovább…)

Melyik “TANDEM-es érték” állt hozzánk idén a legközelebb?  Milyen természeti kép lenne a TANDEM 2010-es éve? Mit felejtenénk legszívesebben az óévben? És mit kívánunk magunknak 2011-re? Tovább után jöjjön a visszatekintőnk második része.

(tovább…)

Még pár nap és véget ér a 2010-es év, hogy átadja a helyét a várva várt új esztendőnek. Kell-e ennél szebb apropó, hogy visszatekintsünk az elmúlt egy évünkre s megkeressük azokat a legemlékezetesebb pillanatokat, amelyek meghatározták az elmúlt tizenkét hónapban az életünket – TANDEM-en belül és kívül?

Ha érdekel, mi volt Kriszta legmeghatóbb csoportvezetői élménye, Kati kedvenc könyve, Peti legtöbbet hallgatott dala 2010-ben, vagy hogy mit jelentett Erikának idén a TANDEM, mi az a három legjobb dolog, ami a TANDEM keresztapjával történt az elmúlt 12 hónapban, mit vinne magával Zoli a legszívesebben 2011-re is, és mit üzen Pisti az új évnek, szállj be te is a TANDEM virtuális időgépébe, és az év hátralévő öt napján röppenj velünk vissza az elmúlt 365 nap élményeibe, tapasztalataiba, emlékeibe.

Akkor hát, nosztalgiázásra fel!

(tovább…)

„Mindennek rendelt ideje van, és ideje van az ég alatt minden akaratnak.
Ideje van a születésnek és ideje a meghalásnak; ideje az ültetésnek, ideje annak kiszaggatásának, ami ültettetett.
Ideje van a keresésnek és ideje a vesztésnek; ideje a megőrzésnek és ideje az eldobásnak.
Ideje van a szeretésnek és ideje a gyűlölésnek; ideje a hadakozásnak és ideje a békességnek.”

A legutóbbi IKSZI-s pályaorientációs továbbképzésen tanultam (többek között azt is), hogy egy tréning résztvevőinek külső, fizikai diszkomfortja ellen a tréner köteles tenni – ne legyen túl hideg/meleg a teremben, legyenek szünetek, lehessen enni/inni/pisilni -, viszont a belső, lelki diszkomforttal magának a résztvevőnek kell megküzdenie. Mert az a fejlődésének része, az a “munka”, ami előre viszi és elősegíti a tanulását.

(tovább…)

Útra keltünk, tízen, Advent első hétvégéjén.
Az önismeret folyójára bocsátottuk kis hajónkat, egy 60 órás sajátélményű csoport formájában.
Az önismeret nem könnyű műfaj. Ellenben nehéz
Bátorság kell hozzá – felvállalni a tükörbe nézést, kimondani önmagunknak régóta várt felismeréseket, hallgatni a belső hangra vagy épp ösztönösen cselekedni a pszichodráma színpadán.
Nagy utat tettünk meg az első három nap alatt, hálásak lehetünk érte önmagunknak és egymásnak is.

Két dolog jut még eszembe, ami jellemzi a hétvégét.
Egy idézet:
“Mivel a magam ura vagyok, tökéletesen megismerhetem magamat. Ezáltal minden részemhez bensőséges szeretet és barátság fűzhet. Minden porcikámat érdekeimnek megfelelően használhatom. Tudom, hogy akadnak bennem érthetetlen vagy számomra még ismeretlen vonások, de amíg barátsággal és szeretettel viszonyulok magamhoz, addig bátran és bizakodva kereshetem a rejtélyek megoldását és önmagam jobb megértésének lehetőségeit.
Én én vagyok, és így vagyok jó.” (Virginia Satir)

Valamint egy Cseh Tamás dal:

További jó utazást nekünk!